Tűzálló vagy tűzveszélyes anyagok, termékek és szerkezetek képessége arra, hogy ellenálljanak a tűz terjedésének, és megtartsák integritásukat bizonyos ideig lángokkal és magas hőmérséklettel szemben. A tűzálló anyagokat úgy tervezték, hogy alacsony éghetőségűek és nagy hőállóságúak legyenek. Például bizonyos betonfajtákat, amelyeket épületek építésére használnak, lángálló adalékanyagokkal készítenek, hogy javítsák tűzállóságukat. Ezek az adalékanyagok lelassíthatják a beton felmelegedését és elhasználódását tűzesetben, így értékes időt adva az evakuálásra és a tűzoltási törekvésekre. A textiliparban tűzálló anyagokat alkalmaznak olyan területeken, ahol tűzveszély áll fenn, például tűzoltók védőruházatában és közlekedési eszközök ülőgarnitúráiban. Ezeket az anyagokat kémiai kezeléssel látják el, vagy olyan rostokból készülnek, amelyek eleve tűzálló tulajdonságokkal rendelkeznek, ezzel megakadályozva az öngyulladást és lelassítva a lángok terjedését. Tűzálló bevonatok is széles körben használatosak. Különböző anyagok felületére felhordva nem tűzálló anyagokat lehet átalakítani jobb tűzállóságúvá. Hő hatására ezek a bevonatok megduzzadhatnak, vastag hőszigetelő réteget képezve, amely védi az alapanyagot a tűz intenzív hőjétől. Az épületek esetében a tűzálló elemek jelenléte alapvető követelmény az ott élők biztonsága szempontjából. A tűzálló falak, padlók és mennyezetek segítenek az épület elkülönítésében, megakadályozva a tűz gyors terjedését egyik területről a másikra. Ipari környezetekben tűzálló berendezéseket és tárolóedényeket használnak a gyúlékony anyagok biztonságos tárolására és kezelésére. Összefoglalva, a tűzállóság fogalma alapvető fontosságú a tűzbiztonság szempontjából lakó- és üzleti környezetekben egyaránt, és az érvényes tűzbiztonsági előírásoknak való megfelelés kulcsfontosságú a tűz okozta katasztrófák kockázatának csökkentéséhez.